Mi az MBP? ~ Az MBP, avagy a Magic Birds Program, egy olyan Madár Barát Program, melyben kifejezheted a szárnyas gerincesek iránti tiszteletedet és szeretetedet.
Tó vize, tó vize csupa nádszál,
egy kacsa, két kacsa oda-császkál,
sárban ezer kacsa bogarászik,
reszket a tó vize, ki se látszik.
Ki ne ismerné ezt a verset... még talán azok is hallották ezt, akik nem annyira érdeklődnek a magyar irodalom iránt. De azt tudjátok-e, hogy Weöres Sándor tollából származik? A Kacsa-úsztató csak egy példája abból a rengeteg versből, amely magyar költőink madarakról írtak. Már korábban hoztam jó néhányat főként Tompa Mihály alkotásai közül, ezúttal Weöres Sándort vettem alapul, de találtok Ady Endrét, Szabó Lőrincet, Nemes Nagy Ágnest, Reményik Sándort vagy Mihály Ferencet.
Én sem vagyok az a kimondott költői lélek, de szívesen olvasok jó verseket, ha épp rátalálok. A legújabbak az alábbiak:
Ha esetleg tudsz te is bármilyen madárról szóló verset, csak írj kommentet a hozzászólásokban vagy a chatben és ha megtalálom, ki is rakom. A teljes verslistát itt találod meg!
Kicsit bővítettem az avatárokat, úgyhogy érdemes körül nézni az extrák között, valamint egy új kategória is felkerült, ez pedig a ragadozó madarak. A többit lássátok a képekre kattintva:
Gyula — Meghökkentő látvány! Egy nyílvesszővel átlőtt vadkacsa vert tanyát a gyulai csónakázó tóban.
A beol.hu beszámolója szerint a sérült madár még decemberben bukkant fel, de azóta is hiába hajkurásszák, a helyszínre riasztott állatvédőknek sem sikerült befogniuk. Az állat társaival együtt lubickol és táplálkozik, sőt repülni is képes.
– Valószínűleg egy engedély nélkül is tartható nyílpisztollyal lőtték meg, de egyáltalán nem biztos, hogy itt a tónál. Ha elolvad a jég, a gyepmester segítségével ismét megpróbáljuk befogni, addig pedig rendszeresen etetjük – tudtuk meg a tavat üzemeltető GyulaSport Nonprofit Kft. sportszervezőjétől, Tapasztó Gábortól. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél azt mondják, a madár valószínűleg illegális vadászat áldozata lett.
– Szomorú, ami vele történt, de nehéz lesz ellátni: a befogásához altatólövedéket sem lehet használni, mert bármikor elrepülhet és agyonütheti magát – vélekedett Orbán Zoltán, az egyesület munkatársa. A tettesről egyelőre semmit nem tudni.
Szép estét mindenkinek! Mára nem találtam semmi használható cikket, ezért arra gondoltam, végre megvalósítom régi nagy tervemet egy modullal kapcsolatban: végre sikerült összedobnom egy modult azokról a (animációs) filmekről és mesékről, amelyekben a madarak játszanak főszerepet. Egyenlőre csak 8 film található a listán, mindegyik igen ismert, telis de tele madarakkal - a főszerepekben is!
Csibefutam (2000)
Csodacsibe (2005)
Őrzők legendája (2010)
Rió (2011)
Táncoló talpak 1. (2006)
Táncoló talpak 2. (2011)
Vad galamb (2005)
Vigyázz, kész, szörf! (2007)
Igyekeztem minél több linket keresni hozzájuk, szóval ha valamelyik szimpatikus, akkor a trailerek alatt megtaláljátok mind az online nézés lehetőségét, mind a letöltéses megoldásokat is. Bővíteni a listát természetesen fogom, de ha esetleg nektek is eszetekbe jutna olyan film vagy mese, melyben madár a főszereplő vagy vannak jeles madár karakterek, akkor írjátok meg itt a hozzászólásokban, vagy a Madaras filmek modulom kommentjeinél, ahol persze értékelni és véleményt mondani is lehet a filmekről, sőt ha tudsz más elérhetőséget az adott filmekről, akkor azt is nyugodtan megoszthatod.
Szerkesztői ajánlatom két nagyszerű animációs film lenne, az egyik a 2011-es Rió, amely a kis röpképtelen, házimadár Azúr történetét meséli el, valamint az Őrzők legendája, mely egy szintén gyönyörű mesét egy káprázatos látványvilágban mutat be a baglyok egyik különleges legendájáról. Az előzetesek alább, a többit lássátok a filmes modulomban!
Megkönnyíti a táplálékkeresést a klímaváltozás a vándoralbatroszoknak, a világ legnagyobb tengeri madarainak, amelyek emiatt egyre „kövérebbek” és termékenyebbek.
A déli féltekén fújó szelek megerősödtek és oly módon változtak, hogy a fenséges albatroszok költőtelepeikről gyorsabban eljutnak táplálékforrásaikhoz – írja egy francia–német kutatócsoport a Science című tudományos magazin legújabb számában.
A megváltozott körülmények között az elmúlt évtizedekben átlagosan egy kilogrammal nőtt a madarak testsúlya, és költési eredményeik is jobbak – közlik a kutatók, akik szerint azonban az éghajlatváltozás pozitív hatásai rövid távúnak bizonyulhatnak, ha az antarktiszi széláramlatok még tovább tolódnak.
Ha valóra válnak a 2080-ra vonatkozó klímajóslatok, újra rosszabbodhatnak a veszélyeztetett vándoralbatroszok életfeltételei – figyelmeztetnek a lipcsei Helmholtz Környezetkutatási Központ és a CNRS francia tudományos központ szakemberei.
A biológusok az utóbbi negyven évre visszamenőleg elemezték vándoralbatroszok táplálékkeresési és költési adatait, és 20 évre visszamenőleg e madarak táplálkozását és testméretét az Indiai-óceán déli részén fekvő Crozet-szigeteken, kis nyomkövetőkkel figyelve a madarak repülését.
A vándoralbatrosz 360 centiméterével a legnagyobb szárnyfesztávolságú madár. A meleg légáramlatok által nagy távolságokat jár be, naponta akár 500 kilométeren keresztül is vitorlázhat, egy évben akár többször megkerülheti a Földet is.
Ha a levelek és csomagok kézbesítése a Harry Potter sorozatban felvázolt módon, vagyis baglyok segítségével történne, idén valószínűleg minden küldemény célba érne Magyarországon.
A Magyar Madártani Egyesület 1987-ben indított védelmi programjának keretében, a Baranya megyében kihelyezett és megfigyelt költőládákból ugyanis 2011-ben 167 gyöngybagolyfióka repült ki. Ez a 2010-es évhez képest hatalmas növekedés, hiszen akkor 60 ilyen kisbaglyot számláltak össze.
Hasonló jó hírekről számolt be a Nimfea Természetvédelmi Egyesület: mivel 2011-ben az időjárás miatt elszaporodtak a rágcsálók, így könnyen megdőlhet a bagolyrekord a Nagykunságon (és az ország számos más térségében) is. Az erdei fülesbaglyok „népszámlálását” általában a téli időszakban végzik, hiszen ekkor azok nagy számban költöznek be falvakba és városokba – sőt, gyakran emberközelben költik ki fiókáikat is.
Némelyik példány kutyaközelséggel is büszkélkedhet…
A Harry Potter könyvsorozatból, illetve mozifilmekből híressé vált hóbaglyok (Bubo scandiacus) lepték el idén télen az Egyesült Államokat, messze kerülve északi-sarkvidéki élőhelyüktől.
A hóbaglyok minden harmadik-negyedik télen érkeznek az Egyesül Államokba. Ezúttal azonban a szokásosnál jóval több példányt észleltek a madármegfigyelők az ország északnyugati vidékétől az északkeleti New England (Új-Anglia) régióig.
Az akár 0,6 méteres magasságot és másfél méteres szárnyfesztávolságot is elérő madarak tömeges látogatásának oka, hogy idén nyáron jelentősen megnőtt a hóbaglyok elsőszámú táplálékforrásának számító északi-sarkvidéki lemmingek száma, ami nagy hatással volt a baglyok párzási időszakára.
Sok közülük az Egyesült Államokat választotta patkány-, pocok-, egér-, nyúl- és madárportyázásra - magyarázta Denver Holt, a Montana állambeli Bagolykutató Intézet vezetője.
A Kansasi Egyetem madártani tudósa, Mark Robbins szerint a hóbaglyokat az északi-sarkvidéki tundrára emlékeztető fagyos tavak vonzzák, ahol letelepednek, ha rágcsálókat találnak. A hóbaglyok rendszeres látogatói a bostoni Logan repülőtérnek, egyik példányuk pedig nem sokkal a novemberi hálaadás után Hawaiion bukkant fel. Egy madaraknak szánt chicagói védett terület pedig igazi édennek bizonyul idén a nagyszámban érkező tollasok számára.
Szakértők szerint egy bagoly észlelése mindig izgalmas dolog, mert ezek a lények főleg éjszaka aktívak és nehéz őket elcsípni. Az emberek mindig is csodálattal szemlélték a baglyokat, A Harry Potter és a bölcsek köve című könyv, illetve az abból készült 2001-es mozifilm után azonban - amelyben az ifjú varázslótanonc társa és levélhordója, a Hedvig nevű hóbagoly is bemutatkozott - rendkívül megnőtt az érdeklődés a faj iránt.
Háttér
A hóbaglyok tollazata kezdetben sötétbarna és fehér színű. A hímek, amelyek általában kisebb termetűek, fokozatosan elvesztik sötét tollaikat és néhányan idővel teljesen kifehérednek.
Holt szerint a madarak pontos élettartama nem ismert, de becslései szerint a vadon élő egyedek 10-15 évet, míg a fogságban élő társaik akár három évtizedet is megélhetnek.
Populációjuk méretét nehéz pontosan megbecsülni: egy korábbi tanulmány során a kutatók több ezer hóbaglyot számoltak össze egy kanadai szigeten, majd amikor egy év múlva visszatértek, egyetlen példánnyal sem találkoztak. A hóbaglyok igazi ragadozók: repülés közben akár a 112 kilométer per órás sebességet is elérhetik, és olyan méretű élőlényeket is képesek elkapni, illetve megenni mint a kanadai lúd és a királygém.
Évről évre egyre kevesebb madár érkezik hazánkba a téli időszakban, az idei esztendőben ez fokozottan így van — árulta el a szolnoki Urbán Sándor ornitológus.
— Ez főleg a varjakra igaz, amelyek Ukrajnából indulnak hosszú útjukra, hogy a kellemesebb klíma reményében hazánkban vészeljék át a fagyos hónapokat. Míg pár évvel ezelőtt Abony határában akár 1200 példányt is megszámolhattunk, addig tavaly csak 700-800 egyedet találtunk. Mindennek oka a globális felmelegedés, manapság ugyanis nem érdemes útra kelniük a varjaknak, hiszen a költési helyükön sincsen elviselhetetlen hideg.
Késve költöznek hűvösebb élőhelyre egyes pillangó- és madárfajok - ez az egyik következménye a gyors ütemű felmelegedésnek Európában, ráadásul kiszorulóban vannak a hegyvidéki növényfajok.
Az eddigi legnagyobb pontossággal kísérlik meg leírni a Nature Climate Change szakfolyóirat vasárnapi számában közzétett tanulmányok a gyorsuló ütemben melegedő környezet hatását az európai fajok sokszínűségére. Vincent Devictor, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa csoportjával úgy találta, hogy 1990 és 2008 között az átlaghőmérsékletek Európában egy Celsius-fokkal emelkedtek. Ez különösen nagy melegedésnek számít, mintegy 25 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évszázadban bármikor.
Számításaik szerint ahhoz, hogy a fajok ugyanolyan hőmérsékleti viszonyok között élhessenek tovább, 249 kilométerrel északabbra kellene költözniük. A vizsgált időszakban azonban a pillangók csak 114 kilométerrel, a madarak pedig mindössze 37 kilométerrel tették északabbra élőhelyüket.
A tanulmány arra nem keresett választ, hogy miként érinti a fajokat a felmelegedés, csupán a mozgásukat detektálta, ám a szerzők szerint egyértelmű, hogy fennáll bizonyos fajok létszámcsökkenésének kockázata. A feldolgozott adatok több ezer amatőr természetvédő, madár- és lepkemegfigyelő jelentéseiből származtak, akik együttesen 1,5 millió órát töltöttek el az állatfajok követésével.
Tavaly szilveszterkor legalább ezer madár hullott Beebe-re, egy amerikai kisvárosra, tőle mintegy 250 kilométerre tömeges halpusztulást jeleztek ugyanazokban a napokban. Egy héttel később Louisiana államból és Svédországból is madárpusztulást jeleztek.
A szakemberek már akkor igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy legalábbis a madarak tömeges elhullása viszonylag ritka, de nem rendkívüli jelenség. A Beebe-ben történt eset okaként legvalószínűbbnek a szilveszteri tűzijátékot nevezték meg, de a magas légköri jégverés vagy a villámcsapás is szóba került. A halpusztulást feltehetőleg betegség okozta, ugyanis csak egy faj egyedei pusztultak el. A két eset között pedig semmiféle összefüggés nincs, bármennyire próbálkoznak az összeesküvés-elméletek gyártói a kapcsolat felfedezésével.
Idén szilveszterkor ismét döglött madarak lepték el Beebe-t, csakhogy most jóval kevesebb. Az ABC News beszámolója szerint kb. 100 pirosvállú csiröge hullott le az égből. A szakemberek ismét azt hangsúlyozzák: valószínűleg csak a tűzijáték a hibás; a megriasztott madarak esztelen röpdösésbe kezdenek, és nekiütköznek a háztetőknek, telefonpóznáknak.
Sokkal furcsább viszont az a tömeges halpusztulás, amelyet Észak-Norvégia partjainál jelentettek. Egy helyi lakos vette észre először január elsején, és fotóit szétküldte a sajtónak: a Tromsø-höz közeli parton mintegy 20 tonna döglött hering hevert.
Fotó: Jan-Petter Jørgensen via Dagbladet.no
Jan-Petter Jørgensen arról számolt be a Dagbladetnek, hogy a környékbeli lakosok szerint történt már hasonló eset a ‘80-as években, és azt gyanítják, hogy esetleg a halak a tengerbe ömlő folyó torkolatánál fennakadtak, és az édesvíz miatt pusztultak el. Más elméletek szerint lehet, hogy egy tengeri vihar vetette őket partra, és azt is elemzik, hogy vajon nem egy betegség végzett-e a heringekkel. A norvég lapnak nyilatkozó Jens Christian Holst tengerkutató elmondta, nem gyakori az efféle tömeges halpusztulás, de akkor válik igazán gyanússá, hogyha ugyanazon a helyen többször is előfordul.
Cím: Magic-Birds Host: GPortal Admin: Fawkes Téma: madarak Nyitás: 2011.05.11. Szünet: - Zárás: - Elérhetőségem: itt az oldalon a chatben, illetve másik oldalaimon
Birds World
1. Főoldal
A legfrissebb hírek és cikkek a madarak világából
2.Madarak osztálya
Mindent amit tudni lehet a madarakról általában
3. Fawkes madarai
Akik már megfordultak nálam - hasznos tippek a madárnevelésről
Elite szektor: Ha szeretnél kikerülni az elite részlegbe, csak jelentkezz a chatben. Többnyire teljesen biztos, hogy elfogadom az igénylést, de ritka kivételek mindig akadhatnak (pl. valamiért elkerülte a figyelmemet a csere igénylés, vagy mert teltház van stb.). A cserét akkor is elfogadom, ha Te nem képpel teszel ki, mert teszem azt nem képes az elite részleged.
Szabályok:
- Ha kiteszel, kiteszlek, de természetesen türelmes vagyok, viszonzásképpen ugyanezt elvárom! (Egyetemista révén nem sok időm van ezzel foglalkozni. Megértéseteket köszönöm!)
- Kitehetsz képpel vagy linkkel, mindegy, csak ha már elite, akkor az legyen elérhető mindenki számára.
- Ritka esetek előfordulhatnak, hogy visszautasítom az igénylést, de 99%, hogy ez nem fog bekövetkezni.
- Korlátolt számú hely van! Ha tele vagyok, akkor nem fogadok el cserét, viszont ha felszabadul egy hely, érdemes újra megpróbálnod (illetve ha épp emlékszem rád, lehet én magam kereslek fel).
AJÁNLOM AZ OLDALT
Képernyőfotó az ABC News híradásából
Fotó: Jan-Petter Jørgensen via Dagbladet.no
