„Két napja munkagépek zaja verte fel a mező felé eső lovastanyával átellenben lévő egykori Tsz udvarát Dunakeszi alsón” - kezdi megrázó beszámolóját dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója, aki, bár mindent megpróbált, például személyesen vezette körbe az építésvezetőt a környéken, külön is felhíva a figyelmét az ott található védett természeti értékekre, nem tudta megakadályozni, hogy másnapra a munkagépek élve temessék el a löszfalban fészkelő, kiemelten védett gyurgyalagok fiókáit – fedezte fel a bejegyzést a 444.

A területen első világháborús filmet forgatnak, ehhez ástak lövészárkokat a területen, komoly csatajelenetet készítenek elő, fittyet hányva a természeti értékekre. Király felvételeket is készített a pusztításról, amelynek szerinte még nincs vége. „A filmfelvétel során tervezett hadművelet hang és fényeffektusai, valamint a területen átgázoló tankok által okozott természetkárosítás nagy valószínűséggel a még életben maradt madarakat is elűzik a környékről” - írta a Facebookon.

„A jövő héttől a tervek szerint egy első világháborús filmet forgatnak itt, melyhez lövészárkot illetve számos pirotechnikai eszközt telepít egy kétes engedélyekkel bíró filmes stáb. Csakhogy ez a terület a kiemelt védettséggel, és egyedenként 100.000 Ft-os eszmei értékkel bíró gyurgyalagok élőhelye. A munkálatok kezdetekor épp arra jártam, és az építésvezetőnek személyesen mutattam meg a területen található löszfalakba épített több tucat gyurgyalag-fészket. Ő ígéretet tett arra, hogy a területet 20 méteres körzetben elkerülik. Másnapra egy munkagép a föld alá gyűrte a fészkelőhely egy részét. Az emberi nemtörődömség miatt hontalanná vált madarak kétségbeesetten keresik élve eltemetett fiókáikat. Azt gondolom, ezt nem tűrhetjük tétlenül.

A filmfelvétel során tervezett hadművelet hang és fényeffektusai, valamint a területen átgázoló tankok által okozott természetkárosítás nagy valószínűséggel a még életben maradt madarakat is elűzik a környékről, a tőszomszédságban tartott lovak és a mező felé eső házakban élők nyugalmáról nem is beszélve. Bár a természetkárosítás bűncselekmény hazánkban, sajnos az elmúlt napokban a területen több ízben kint járt természetvédelmi szakember hivatalból nem tudott gyors és hatékony segítséget ígérni. Ezért levelemmel Benkő Tamás képviselő úrhoz fordultam, a Rex Alapítvány nevében rendőrségi feljelentést teszek, és ezúton most a Dunakeszi alsón lakó polgárokat is kérem egy határozott közös fellépésre a már elkövetett és még tervezett barbár természetkárosítással szemben” – fogalmazott az állatorvos.

A történetben az a legszomorúbb, hogy Király elmondása szerint az elmúlt napokban egy természetvédelmi szakember ugyan több alkalommal is terepszemlét tartott, de nem tudott gyors és hatékony segítséget ígérni a természetkárosítás megakadályozásában. A Facebookon azóta újabb információk láttak napvilágot. Nem csupán természetkárosítás, hanem állatkínzás miatt is bejelentéseket tettek a hatóságoknél, természetvédő szervezeteknél, az önkormányzatnál.

A legfrissebb hírek szerint péntek reggel már nem folytatódott a pusztítás, és a területen csak minimális munkavégzés történik, rendőri ellenőrzés alatt. Dunakeszi önkormányzata közleményt adott ki, melyben ez áll: „egy lakossági bejelentés alapján értesültünk a volt TSZ, jelenleg Eurotrust Kft. tulajdonában álló területen zajló forgatás esetleges természetkárosító mivoltáról. A bejelentés a területen élő és fészkelő gyurgyalagok veszélyeztetéséről szólt, mivel az I. világháborús film díszleteit előkészítve, munkagépekkel lövészárkokat ástak a napokban a területen. Erről értesülve a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal mezőőre azonnal a helyszínre sietett és tájékoztatta az ügyben illetékes hatóságot, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) képviselőjét.

A terület nem áll semmilyen természetvédelmi besorolás és oltalom alatt, azaz nem bejegyzett, védelem alatt álló költőhely. Ráadásul magánterület lévén (melyet a tulajdonos cég bocsátott a filmes stáb rendelkezésére) sem az önkormányzat, sem a hatóság képviselői nem szabhatnak ki helyszíni bírságot és nem kezdeményezhetnek kutatást. Ennek ellenére az önkormányzat kezdeményezte egy eljárás indítását, valamint kikérte a DINPI által készített jegyzőkönyvet, mely rögzíti a helyszínre látogatott szakértő véleményét az érintett ingatlanról.” Amennyiben az önkormányzat a jegyzőkönyv alapján szabálytalanságot feltételezhet, tájékoztatja a lakosságot.

2013-ban az év madara volt

A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt – áll a Magyar Madártani Egyesület (MME) honlapján. A gyurgyalag partfalba vájt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe ássák üregüket. Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Fontos, hogy ha tudomására jut bármilyen, a fészkelőtelepeket érintő illegális tevékenység vagy zavaró tényező, akkor értesítsék a területileg illetékes zöldhatóságot vagy az MME-t. A megfelelő információ birtokában az állami természetvédelmi szervezetekkel együttműködve hatékonyan fel tudunk lépni a probléma megoldása érdekében – írja az egyesület.

A MME által kiírt szavazás alapján a 2013 év madara a gyurgyalag (Merops apiaster) lett. A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. A gyurgyalag állománya az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár közé tehető.