2012.07.14. 16:34, Fawkes
Egy új kutatás szerint még a jó szándékú turisták is stresszelhetik a pingvineket.
A BMC Ecology folyóiratban publikált új tanulmány ellentmond a korábbiaknak, melyek arra a következtetésre jutottak, hogy a turizmusnak nincs azonnali ártalmas hatása a madarakra. „Bizonyos mértékig, úgy tűnik, minden emberi tevékenység hat a pingvinekre, mivel mindannyiszor dokumentáltuk a szívritmusban megnyilvánuló érintő stresszreakciót a számtalan stressztényezőre, melyeknek a madarak ki vannak téve” – mondja Vincent Viblanc, a vizsgálat vezetője hozzátéve, „eredményeink nem jelentik azt, hogy a turizmust fel kell függeszteni”.
A kutató szerint az állatok távoli – távcsövön át és minimális zajkeltéssel folytatható - megfigyelésére kötelező szigorú irányvonalakat és szabályokat kellene életbe léptetni. Csapatával - amelybe Andrew Smith, Benoit Gineste és René Groscolas tartoznak – akkor jutott erre a következtetésre, amikor a szubantarktiszi Crozet-szigetvilág védett Possession-szigetén élő királypingvin-kolóniát figyelte meg. A pingvinpopulációt itt már több mint ötven éve zavarja az állandó emberi jelenlét.
A vizsgálathoz a kutatók 15, a naponta emberek által zargatott területeken költő pingvint hasonlítottak össze 18 olyan egyeddel, melyek zavartalan régióban költöttek. A kiválasztott madarak mindegyike egyetlen, két napos -egy hónapos fiókát nevelt.
A kutatók a turisták tevékenységeit imitálták, a madarakat mintegy 10 méterre közelítették meg, és némi zajt is csaptak. Amellett, hogy közvetlenül az emberektől származó zajokat hallják, számos madár rendszeresen ki van téve azon gépek zajszennyezésének is, melyek a kolónia külső részein működnek. A pingvinek szívritmusa – mely a stressz jelzője – minden esetben felgyorsult, bár a madarak „eltérően reagáltak a számos tényezőre attól függően, hogy a kolónia olyan területén éltek-e, mely folytonos emberi jelenlétnek volt kitéve, vagy sem” – mondja Viblanc.
Ezt követően a csapat bizonyos madarakat befogott, és ismét lemérte náluk a stressz szintjét. Ebben az esetben a pingvinek reakcióinak mértéke nem csökkent. „Ennek van is értelme – magyarázza a kutató -, ha figyelembe vesszük, hogy a befogás a zsákmányul ejtéshez hasonlít, és a madaraknak igen költséges lenne nem megfelelően reagálni rá stresszreakcióval. Másfelől, az ilyen reakció nem szükséges akkor, amikor a turisták a távolból nézelődnek, a madarak így energiát spórolnak meg, és elkerülik, hogy tojásukat vagy fiókájukat magára hagyják a ’nem veszélyes’ stressztényezőkhöz való habituációval (hozzászokás egy környezeti ingerhez).”
Azon pingvinek, melyek gyakran látnak és hallanak embereket, ennélfogva valamennyire hozzájuk szoknak, de a felgyorsult szívverés hatásai az egészségre továbbra is ismeretlenek. "A kutatás azt sugallja, hogy a pingvinek hozzászoknak az őket távolabbról vizslató turisták jelenlétéhez – mondja Viblanc. - A hozzáedződés a stresszhez ennél a fajnál egyfajta módszer lehet a távoli megfigyelőkhöz való viszonyuláshoz, melyekről a pingvinek megtanulják, hogy nem veszélyesek rájuk."
A kutatócsapat úgy hiszi, következtetéseik nemcsak más pingvinfajokra, hanem számos egyéb állatfajra is alkalmazhatóak lehetnek, állatokon olyan vadon élő egyedeket értve, melyeket a turizmus, maguk a kutatók és a jó szándékú emberi beavatkozás egyéb formái érintenek.
Brian Walker, a Gonzaga Egyetem kutatója és csapata korábban a Magellán-pingvineket tanulmányozta, és nem talált a turizmushoz köthető azonnali ártó hatást. Megjegyezték azonban, hogy nehezebb dokumentálni a hosszú távú következményeket, különösen a Magellán-pingvinekhez hasonló, hosszú élettartamú állatoknál: "Adataink azt mutatják, hogy az emberi zargatások vadvilágot érintő konzekvenciájának mennyiségi meghatározása ritkán egyszerű és egyenes.”
Viblanc szerint később megpróbálkoznak a stresszhormonok szintjének lemérésével és összehasonlításával azoknál a pingvineknél, melyek az állandó emberi tevékenységek közelében, illetve azoknál, melyek háborítatlan területeken élnek. Az ilyen kutatások azt is megkísérelhetik felmérni, hogy a potenciális krónikus stressz befolyásolhatja-e a madarak szaporodási viselkedését és egészségük más aspektusait.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
